,
MGP: Monori Lili Skypeestje
2010. november 01. hétfő, 08:05.
Major Tamás zártköri attrakcióként időnként előadta, hogy fiatal színész korában Karinthy Frigyes
értelmiségi körben mesélt középhangon egy kacskaringós történetet, ebbe beleszőtte Petőfi Megy a juhász a
szamáron költeményét, olyan természetes hangon, hogy nem lehetett rajtakapni, mikor ment át a próza kötött
formába. A hagyományos díszes szavalás helyett a költő póztalan tolmácsolását innen tanulta meg Major.
Monori Lili, a nagy színésznő képes rá, hogy elválaszthatatlanná tegye az
embernek emberhez való köznapi beszédét az irodalmi előadástól. Matiné
(1996) előadásukban a Szentkirályi utcai dohos pincében Székely B. Lacával
egy házaspár egymást gyilkolását rögtönözték rászedően. Egyetlen mondat
gyanúsan hangzott. Odahaza felütöttem Samuel Beckett kötetét, kiderült hogy
amit családi improvizációnak véltem, betű szerinti előadása volt A játszma
végének. Nem szerepet mondtak. Bravúrosan magukévá kínozták az irodalmi
szöveget.
Monori még főiskolás korában eljátszotta a Tháliában Nyilas Misit, a naivának kiszemelt fiatal színészek
csapdaszerepét. A lírai szívbeszökő helyes konviktusi áldozat helyett dacos, karcos, kemény hősnőt formált.
Monori 1976ban sikeres kaposvári színésznőként kivonult az ipari színházból. A francia Gaumont filmcég
ösztöndíjasaként Párizsban tanult, majd 25 évvel ezelőtt Székely B. Lacával kibéreltek egy pincét. Azóta
színházművészetünk partizánja. Évi egy laboratóriumi gonddal és elmélyültséggel kicsiszolták póztalan
realizmusukat, dölyfös magamutogatás helyett a kontemplatív színjátszás mesternője lett. Mészáros Márta
Kilenc hónapjában nyílt vásznon megszülte példátlanul a filmtörténetben fiúgyermekét. A nagyközönség
innentől fogva csak a megbotránkoztató nyíltság szereplőjeként és néhány nem különösebben jelentős film
mellékszereplőjeként ismeri. Földalatti színésznő lett. Igazgatók, rendezők, fő és alrendezők helyett csakis
önmagának tartozik elszámolással. Művészi kutatásainak és öntréningjeinek eredményeit csak elvetemedett
színházrajongók látják és méltányolják. A színházi szakma leírta. Nem tartja színésznek. Jobban kedvelik a
könnyen kezelhető, kézhez simuló, engedékeny színészeket. A járt utat el nem hagyó epigonokat, a magukat
ügyesen érvényesítőket.
Nehezen él. Értve ezen, hogy súlyos nélkülözésekkel megél azokból az alapítványi krajcárokból, amiket
kiutal a Nemzeti Kulturális Alap egyegy úgynevezett projektje támogatására, miközben a kezéhez juttatott
összeg többszörösét adják ügyes, könnyen mozgó, kapcsolatteremtő, szavatolt dilettánsoknak, sokoldalú
kontároknak, fusizószínészeknek.
Titkos, elrejtező partizánszínésznő. Tudása elámító. Úgy játszik, amit majd évekévtizedek múlva fognak
modern színészetként ajnározni a kritikusok. (Akik Monorit nem nézik. Leírták.)
Mielőtt ismertetném a szombaton este bemutatott Egy szívvel két hazában új bemutatóját, elmondandó,
hogy a Frankenstein előadása előtt a kényeskedni sosem szokott, strapabíró Monori megjegyezte
partnerének, szívrohamot kapok. Javasolták, hagyják el az előadást. Monori végigjátszotta, természetesen. A
nézőtéren ült egy szívspecialista, aki látta, hogy időnként jobbjával megnyomja a szívét, de annyira
természetes volt Monori játéka, hogy megnyugtatta magát, hozzátartozik az előadáshoz. A végső tapsnál
Monori már a mentőautóban volt, a kórházban megállapították, infarktust kapott játék közben. Nem szoktunk
arról beszélni, mennyibe kerül a színésznek az előadás. Szólunk, a kelleténél gyakrabban anyagiakról, de
nem vesszük figyelembe, mennyire vesz egy igazi színészt igénybe színpadi odaadása. Mennyire megy fel a
vérnyomása. Mennyire roncsolja a keringését, szívműködését, ereit. A színészhalálozások leggyakoribbja a
szív végkimerülése. Az infarktus. És a közbeszédet képező színészi alkoholizmus is a védekezés egyik
félresikerült módja. Hosszas hospitalizálás következett. Időközben, orvosi ellenőrzés mellett megkapta
második infarktusát is.
Véget is ért ezzel Monori Lili színészete. Nem vállalható újabb közönség elé
lépés. Nem bírná el a szervezete a színészete kiváltotta feszültségeket. Mit
csinálhat azonban az alkotóereje teljében lévő, képzeletét folyamatosan
0
munkában tartó színész? Újabb munkákról töpreng. Miután olvasottsága
rendkívül széles és körülhatárolhatatlan, Albert Tezla amerikai professzor Egy
szívvel két hazában Az amerikás magyarok 18951920 tanulmányát
tekintette Monori új előadása kiindulásának. Előadásainak középponti rejtett gondolata mindig is a menni,
vagy maradni dilemmája. Hol vethetné meg az ember élhetően a lábát? Megérie nekivágni a Nagy
Kalandnak, vagy leéli életét poshadt lavór vízben, kockázat nélkül?
Miért is szombat este a Maros utca 11. negyedik emeletén Székely Rozi, Kaposvárott végzett színész, Bodó
Viktor Szputnyik Hajózási Társaság tagjával párban kétszemélyes 30 percesre tervezett előadást mutattak be
három néző jelenlétében. Az apatini katonaszökevény, Joseph Nadj társulatában játszó Francia Gyula
technikai asszisztenciájával.
Nem az érdeklődés hiányzott. A hely volt szűk. A piciny lakásban Székely Rozi lakik, Monori leánya, aki
kislány korától anyja szigorú tréningeit szenvedte el. Több néző nem fért volna be. Monori nem a laktérben
játszott. Kisorosziban lévő házából Skypeon végszavaztak egymásnak vidékien leromlott számítógépen át.
A képernyőn a lenőtt hajfestésű színészt láttuk. Szemüveg. Fülhallgató.
Mikrofon. Biztonságból előzetesen beszedett gyógyszerek. Így is az akadozó
kapcsolatban Monori szemlátomást küzdött fizikai állapotával. Egy alkalommal
megszakította az előadást, hogy erőt gyűjtve járjon keveset.
A magas kockázatú tét Monori próbatétele volt: kibíre egy színészi alakítást.
Székely Rozi színészileg anyja lánya. Nem azt jelenti ez, hogy utánozza Monori utánozhatatlan erejét, hanem
kidolgozta a póztalan természetességű dikciót. A teljes személyiséget működésbe hozó őszinteséget. Don
Quijotévé alakul át, csupán tekintetében és belső hitével, valamint egy fejébe csapott fémlavór sisak
segítségével. Mellékes megjegyzésként közli, hogy hiányzik természetesen a sisakról a védelmi hadirostély.
Eléneklik a Szózatot. A nézők is. Bizonytalanság hatja át az estét: ott született véletlen, persze: nem. Minden
megtervezett, kiszámított, lerögzített. Egymástól távoli tények, kulturális hulladékok, emlékek kerülnek
szoros összetartozásba.
Buda és Kisoroszi között erős színészi összpontosítás tartja össze a különös előadást. Nem a video
kalamajkával színesített technicista színházaskodás ez. Két színész egymást nem látva, térben távol
érzelmileggondolatilagritmikailag összekapcsolódik.
Az Egy szívvel két hazában a fél szívvel kényszerűen részt vevő Monori búcsúelőadása.
Merem remélni, nem így lesz.
MGP
