"A Szentkirályi Műhely jutott legmélyebbre a színjátszás új lehetőségeinek megvalósításában.
Ellenőrzött életismeretük, a szeretet-gyűlölet szétválaszthatatlansága nem demonstráció játékukban.
Nyersen spontán. Minden megfogalmazott gondolatuk abban a pillanatban megszületett hitelességű.
Kiszámítottan kiszámíthatatlan.A ritmus. A végleges ritmus. Az egyedüli közvetítő ritmus. Az a ritmus,
ami közli a közlendőt. Nem időkitöltő bőbeszédűség. Pontosan az a szótöredék és mondatfoszlány,
ami fellebbenti a mindaddig talányos titkot...
. .. megvesztegethetetlen figyelmük a köznapok szürkeségében találja fel a költői ünnepit...."
MOLNÁR GÁL PÉTER/Criticai Lapok/